2021. április 14., szerda

Rump Tímea - Levendula hercegnő |Értékelés| avagy az első POKET-élményem


Szia Mindenki!

Ma egy igazán aprócska meseregényt, a Levendula hercegnőt szeretném Nektek bemutatni, ami mellesleg az első POKET-em is, úgyhogy a bejegyzés végén az ezzel kapcsolatos tapasztalataimról is mesélek kicsit.:)





Adatok:


Kiadó: POKET Publishing


Megjelenés: 2021


Terjedelem: 130 oldal


Értékelésem: ⭐⭐⭐


Itt tudod megvenni a kötetet: POKET online / Automatákból




Fülszöveg:


,,Mihez kezdjen egy tizenkét éves kislány, ha épp elválnak a szülei…? Legjobb lesz, ha a tündérek és mesék segítségéhez folyamodik. E regény főszereplői, Kira és Levendula hercegnő igaz barátságot kötnek. A kiskamaszkor minden búját baját, örömét, szerelmét, életre szóló kalandját elmesélik egymásnak. Ki Tündérföldről, ki egy vidéki kisvárosból. Rump Tímea, aki maga is csak nemrég lépte át a felnőttkor küszöbét, gyermeki látószögből, mégis felnőtt érzékenységgel tárja elénk egy kislány életének nehéz fordulópontjait. Gyógyírként pedig épp azt kínálja föl hősei számára, amit ez a kötet is nyújthat: egymás történeteinek elmesélése – essen az meg Gyöngyvidéken vagy a Bástya utcában – mindig kihúznak a legnagyobb bajból is."



Spoilertől mentes véleményem:


Tudni lehet rólam, hogy nagyon szeretem a meséket, de mostanában sajnos egyre kevesebb időt szentelek nekik. Ezért is örültem nagyon, mikor egyik barátnőmtől megkaptam a Levendula hercegnőt - ami egyébként az első poketem, juhuu.
Szívem szerint ezt a regényt kettészedném és csak azt a részét értékelném, amelyik igazán tetszett, de ugye ilyet nem szokás csinálni, úgyhoogy:

Ez az aprócska regény már a kezdéssel elnyerte a szívem, egy nagyon aranyos és egyedi történettel találtam szemben magam.
Az első gondolatom az volt, hogy ha Csücsi, az unokahúgom annyi idős lesz, mint a regény célközönsége (amit nem igazán tudtam meghatározni, ezt később ki is fejtem), mindenképp szeretném neki megmutatni Kira történetét, szerintem értékelné.:)

Alapvetően egy kedves kis történetről beszélhetünk, ami egy 12 éves kislány és egy tündér barátsága köré épül. Főszereplőnk Kira, egy átlagosnak tekinthető tini, aki küzd a mindennapi élet problémáival és megpróbáltatásaival; legjobb barátnője elköltözik, nehezen talál új barátokat, konfliktusa van az egyik tanárával és még a szülei is válni készülnek. Ezeket a problémákat rendszerint Levendulával, a tündérrel osztja meg, aki sajátos tanmeséivel mindig átsegíti a lányt a nehézségeken. 
Sok szempontból a szívemnek kedves, kiskoromból ismert fabulákat juttatta eszembe ez a kis regény. Minden fejezet középpontjában áll egy megoldásra váró probléma, illetve a megoldást kínáló tanmese. Én személy szerint kicsit hiányoltam a fejezetek végéről - Levendula történetei után - Kira véleményének részletesebb kifejtését. Jó lett volna tudni, hogy a lány hogyan értelmezte pontosan a tanulságot és hogyan használta fel a gyakorlatban.

A legnagyobb gondom a sztorival, amit fentebb említettem is, hogy képtelen voltam behatárolni a célkorosztályt. Számomra zavaró volt, hogy nem tudtam eldönteni, kiknek íródott pontosan. A tündérrel barátkozós téma szerintem általában egy fiatalabb korosztályt, egyéb elemek - mint a randizás, párkapcsolati problémák, a social media fontossága - viszont inkább a pár évvel idősebbeket foglalkoztatja. (Persze ez csak az én véleményem és tapasztalatom, sok minden változhatott azóta, hogy általános iskolába jártam.) Mondhatjuk igazából, hogy ez nem olyan lényeges, hiszen bárki olvashatja, de véleményem szerint egy gyerekkönyvnél azért hasznos, ha egyszerre csak egy korosztályt szólít meg. 

Összességében: Bár igazán vegyesek az érzéseim a könyvvel  kapcsolatban, de így is inkább pozitív, mint negatív élmény volt. Szerintem ebben a témában még nem is olvastam mesét, úgyhogy örülök, hogy megismerhettem.:) Könnyen el tudnék képzelni egy folytatást is, úgy érzem, jót tenne a sztorinak a részletezés - akár ugyanezekkel a szereplőkkel, akár újakkal -, mert ez így kicsit kevés, viszont potenciál van benne.


Az első POKET élményemről csak így röviden szeretnék kicsit mesélni:


- A borító dizájnja hihetetlenül aranyos és tapis is, ami egy plusz pont, illetve imádom, hogy ilyen kis csöpp, simán befér a kabátzsebembe is.


- A betűk kicsik ugyan, de ez valahogy mégsem nehezítette meg az olvasást, egyáltalán nem vett el az élményből.


- A kötet megvásárlásával az Egyszülős Központ-ot támogathatjuk, ami még egy hatalmas plusz pont. 


Viszonylag sok elírást találtam a szövegben: súrolta azt a szintet, ami már tényleg ’’túl sok és veszít miatta az élvezhetőségéből a regény”. Ezek egy részére rá lehet fogni, hogy gépelési hiba (ami személy szerint engem nem szokott annyira zavarni), máshol viszont egyértelműen helyesírási hibáról beszélhetünk.



Egy pár idézet a kedvenceim közül:



,,A tündérek ritkán nevetnek, de amikor igen, az világít."
(13. oldal)


,,A szája mindig mosolyog, de a szeme valahogy sosem."
(21. oldal)


,,A gyerekek látják őket. Természetükből fakadóan hisznek az apró lényekben, ezért képesek látni is. A felnőttek elől meg kell bújni. Tündér szabály."
(33. oldal)


,,A könyv szerint a Szivárvány és a Mennydörgés lusta, csak ritkán dolgoznak egy picit."
(67. oldal)


,,A Szivárvány egy méretes kanapén lustálkodott."
(68. oldal)



Nagyon köszönöm, hogy elolvastad, remélem, a következő bejegyzésnél találkozunk! ♡


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése